Rigyác szellemi értékei
Rigyác: község Zala megyében, a Zalai-dombság DK-i részén, Nagykanizsától 10 km-re Ny-ra fekszik. Lakosai az 1910-es összeírás szerint 675 ; 1990-es szerint 524; 2001-es szerint 513 fő. Mezőgazdaságára jellemző a vadgazdálkodás.
A Gúzsos prés (Rigyác, Zala m.) fából készült sajtoló szerkezet, amellyel szüretkor a szőlő levét kiszorítják.
Néprajzilag Eszteregnyével, Sormással és Becsehellyel táji csoportot alkotó Rigyác első említése 1411-ben található. Szerb-horvát eredetű elnevezés. Zala megye 1997-ben kiadott színes atlaszában magyar, angol és német ismertető is olvasható a település történetéről.
Holub József kiváló történeti munkája - Zala megye története a középkorban, 1929. - 3. kötetében olvashatunk a településről.
1406-ban Petri János fia Istvánnak, majd a Répásy-családnak volt itt birtoka.
A XVI. században kisebb nemesek birtokolták, akik részben a Kanizsai-család szolgálatában álltak. A kanizsai vár közelsége miatt Rigyác is sokat szenvedett a török támadásoktól. 1566-ban – azután, hogy felégették a falut – a lakosság Répásy Ferencné birtokán építették újra házaikat, s ezt azonnal el is nevezték Újrigyácnak. A XVIII. században az Inkeyek bírták, a parasztok hajdinát, zabot, kendert, lent és kukoricát termeltek. Nagy súlyt helyeztek a szőlőtermelésre. Mindenkor magyarok lakták. 1774-ben készült el az Inkey Boldozsár adományából a katolikus templom.
A XIX. században a Benyovszky- család tulajdonába került. A kúria madártávlatból.
1964-ben jelent meg a kiváló nagykanizsai kutatók (Kerecsényi Edit, Markó Imre Lehel, Ördög Ferenc) közreműködésével összeálított "Zala megye földrajzi nevei" című kézikönyv Rigyác település neveit is összegyűjti.
Muramenti Nemzetiségi Területfejlesztési Társulás honlapján további érdekességeket találunk a faluról.
Önkormányzatok információs adatbázisa. A honlapon Rigyác elérhetősége, polgármestere, jegyzője és a képviselőtestület névsora olvasható a 2006-os adatok alapján.
További érdekességeket találhat a tematikus linktárban Rigyác neve alatt.
Kedves Látogatónk! Amennyiben észrevétele van a honlappal kapcsolatban, kérem, hogy az alábbi címen jelezze:
galerzsebet(kukuc)nagykar(ponthu)
Gál Erzsébet
A Gúzsos prés (Rigyác, Zala m.) fából készült sajtoló szerkezet, amellyel szüretkor a szőlő levét kiszorítják.
Néprajzilag Eszteregnyével, Sormással és Becsehellyel táji csoportot alkotó Rigyác első említése 1411-ben található. Szerb-horvát eredetű elnevezés. Zala megye 1997-ben kiadott színes atlaszában magyar, angol és német ismertető is olvasható a település történetéről.
Holub József kiváló történeti munkája - Zala megye története a középkorban, 1929. - 3. kötetében olvashatunk a településről.
1406-ban Petri János fia Istvánnak, majd a Répásy-családnak volt itt birtoka.
A XVI. században kisebb nemesek birtokolták, akik részben a Kanizsai-család szolgálatában álltak. A kanizsai vár közelsége miatt Rigyác is sokat szenvedett a török támadásoktól. 1566-ban – azután, hogy felégették a falut – a lakosság Répásy Ferencné birtokán építették újra házaikat, s ezt azonnal el is nevezték Újrigyácnak. A XVIII. században az Inkeyek bírták, a parasztok hajdinát, zabot, kendert, lent és kukoricát termeltek. Nagy súlyt helyeztek a szőlőtermelésre. Mindenkor magyarok lakták. 1774-ben készült el az Inkey Boldozsár adományából a katolikus templom.
A XIX. században a Benyovszky- család tulajdonába került. A kúria madártávlatból.
1964-ben jelent meg a kiváló nagykanizsai kutatók (Kerecsényi Edit, Markó Imre Lehel, Ördög Ferenc) közreműködésével összeálított "Zala megye földrajzi nevei" című kézikönyv Rigyác település neveit is összegyűjti.
Muramenti Nemzetiségi Területfejlesztési Társulás honlapján további érdekességeket találunk a faluról.
Önkormányzatok információs adatbázisa. A honlapon Rigyác elérhetősége, polgármestere, jegyzője és a képviselőtestület névsora olvasható a 2006-os adatok alapján.
További érdekességeket találhat a tematikus linktárban Rigyác neve alatt.
Kedves Látogatónk! Amennyiben észrevétele van a honlappal kapcsolatban, kérem, hogy az alábbi címen jelezze:
galerzsebet(kukuc)nagykar(ponthu)
Gál Erzsébet
