Zalai Hírlap 2009. április 29. 100. szám 7. oldal
Forradalmi tudósítások
A cikk szövege:
Forradalmi tudósítások
HISTÓRIA Cser József írásainak kötete
Czupi Gyula könyvtárigazgató az új történelmi kötettel
Horváth-Balogh Attila horvathbalogh.attila@zalaihirlap.hu
Nagykanizsa - 1848-49 kanizsai történéseibe nyerhet bepillantást egy, a közelmúltban megjelent kötet révén a história iránt érdeklődő olvasó. Az összegyűjtött cikksorozat, naplórészletek írója már az enyészeté, ám forradalmi „tudósításai" máig hatnak.
1894 és 1895 között jelent meg a Zalai Közlönyben egy, az 1848-49-es forradalom és szabadságharc kanizsai történéseiről beszámoló cikksorozat, amelyet bizonyos Cser József jegyzett. A mai kor számára ismeretlen szerző személye többek érdeklődését is felkeltette, köztük Czupi Gyuláét. A Halis István Városi Könyvtár igazgatójának és segítőinek sikerült kideríteni, ki is volt valójában Cser: találtak újabb írásokat, s lassan kirajzolódott a szerző sziluettje is.
- Nem túlzás azt állítani, hogy újra felfedeztünk egy helyi történetírót, akit a kortársak még ismertek, de az egy-két generációval később élők már nem - mondta Czupi Gyula, aki egyben a Czupi Kiadó tulajdonosa is, s felvállalta Cser József fellelt írásainak könyvben történő megjelentetését.
- Cser Józsefet példának okáért Novak Mihály a Zalavármegye 1848-49. évi sza-badságharczban című, 1906-ban megjelent könyvében sokat idézi, akárcsak Barbarits Lajos, 1929-es Nagykanizsa monográfiájában. Tehát több forrásból lehetett róla tudni, ám egészen a közelmúltig bizonytalan volt, hogy konkrétan kicsoda is ő. Aztán képbe került egy azonos nevű veszprémi szerző, aki mindenfélét gyűjtött 1848-49-ről, s erről ott hírt is adnak, arról beszámolva: dicséretes, hogy egy nyugalmazott tanító ennyi mindent tesz a forradalom és szabadságharc kultuszáért. Nem tudtak azonban zalai publikációiról. Egy budapesti közgyűjteményben pedig található egy naptár, amely a benne lévő jegyzetek tanúsága szerint Cser József tanító 1848-49-es emlékeit tartalmazza. Miután összevetettük
ezt a Zalai Közlönyben megjelent cikksorozattal, világossá vált, hogy a naplóbejegyzések lényegében a cikkek vázlatai. A forrásokból az is kiderül, hogy Cser a szabadságharc idején még gyermek volt. Tehát nem vett részt 1848 nagykanizsai eseményeiben, hanem azok szemtanúja volt, olyan gyerek, aki minden apró mozzanatra felfigyelt és emlékezett.
Czupi Gyula azt is elmondta: a vélhetően 1912 környékén Veszprémben elhunyt Cser József azért lehetett jól informált, mert édesapja strázsamesterként dolgozott a kanizsai városházán, így első kézből értesülhetett az akkori történésekről. Ahogy mi is most, a forradalom után százhatvan évvel: a könyv ugyanis eredeti kanizsai falragaszok és korabeli dokumentumok másolatait tartalmazza - amelyek közül többet most láthat először a város közönsége.
- Rengeteg kanizsai nevet ismerhetünk meg Cser gyűjtéseiből. Színes eseményekről számol be, s életszerű képet tár elénk a korabeli társadalomról. Úgy vélem, igazi olvasókönyvet állítottunk össze - mondta Czupi Gyula.
Kölcsönözhető a kiadvány, amelyet a város története
iránt érdeklődőnek ismernie kell
Az első esemény, amelyről a napló beszámol, 1848. március 15. fogadtatása Nagykanizsán, az utolsó a világosi fegyverletételtől menekült honvédek hazatérése. A szerző nem volt rendszeres naplóíró, a nagy időknek akart emléket állítani. Cser József naplója dokumentumértékénél fogva megérdemli a kései nyilvánosságra hozatalt; egyszerűségében is szép és megindító emléke a dunántúli kisváros szabadságharc alatti mindennapjainak, közhangulatának.
A legtöbb, ami tudható Nagykanizsa kistérségéről
Forradalmi tudósítások
A cikk szövege:
Forradalmi tudósítások
HISTÓRIA Cser József írásainak kötete
Czupi Gyula könyvtárigazgató az új történelmi kötettel
Horváth-Balogh Attila
horvathbalogh.attila@zalaihirlap.hu
Nagykanizsa - 1848-49 kanizsai történéseibe nyerhet bepillantást egy, a közelmúltban megjelent kötet révén a história iránt érdeklődő olvasó. Az összegyűjtött cikksorozat, naplórészletek írója már az enyészeté, ám forradalmi „tudósításai" máig hatnak.
1894 és 1895 között jelent meg a Zalai Közlönyben egy, az 1848-49-es forradalom és szabadságharc kanizsai történéseiről beszámoló cikksorozat, amelyet bizonyos Cser József jegyzett. A mai kor számára ismeretlen szerző személye többek érdeklődését is felkeltette, köztük Czupi Gyuláét. A Halis István Városi Könyvtár igazgatójának és segítőinek sikerült kideríteni, ki is volt valójában Cser: találtak újabb írásokat, s lassan kirajzolódott a szerző sziluettje is.
- Nem túlzás azt állítani, hogy újra felfedeztünk egy helyi történetírót, akit a kortársak még ismertek, de az egy-két generációval később élők már nem - mondta Czupi Gyula, aki egyben a Czupi Kiadó tulajdonosa is, s felvállalta Cser József fellelt írásainak könyvben történő megjelentetését.
- Cser Józsefet példának okáért Novak Mihály a Zalavármegye 1848-49. évi sza-badságharczban című, 1906-ban megjelent könyvében sokat idézi, akárcsak Barbarits Lajos, 1929-es Nagykanizsa monográfiájában. Tehát több forrásból lehetett róla tudni, ám egészen a közelmúltig bizonytalan volt, hogy konkrétan kicsoda is ő. Aztán képbe került egy azonos nevű veszprémi szerző, aki mindenfélét gyűjtött 1848-49-ről, s erről ott hírt is adnak, arról beszámolva: dicséretes, hogy egy nyugalmazott tanító ennyi mindent tesz a forradalom és szabadságharc kultuszáért. Nem tudtak azonban zalai publikációiról. Egy budapesti közgyűjteményben pedig található egy naptár, amely a benne lévő jegyzetek tanúsága szerint Cser József tanító 1848-49-es emlékeit tartalmazza. Miután összevetettük
ezt a Zalai Közlönyben megjelent cikksorozattal, világossá vált, hogy a naplóbejegyzések lényegében a cikkek vázlatai. A forrásokból az is kiderül, hogy Cser a szabadságharc idején még gyermek volt. Tehát nem vett részt 1848 nagykanizsai eseményeiben, hanem azok szemtanúja volt, olyan gyerek, aki minden apró mozzanatra felfigyelt és emlékezett.
Czupi Gyula azt is elmondta: a vélhetően 1912 környékén Veszprémben elhunyt Cser József azért lehetett jól informált, mert édesapja strázsamesterként dolgozott a kanizsai városházán, így első kézből értesülhetett az akkori történésekről. Ahogy mi is most, a forradalom után százhatvan évvel: a könyv ugyanis eredeti kanizsai falragaszok és korabeli dokumentumok másolatait tartalmazza - amelyek közül többet most láthat először a város közönsége.
- Rengeteg kanizsai nevet ismerhetünk meg Cser gyűjtéseiből. Színes eseményekről számol be, s életszerű képet tár elénk a korabeli társadalomról. Úgy vélem, igazi olvasókönyvet állítottunk össze - mondta Czupi Gyula.
Kölcsönözhető a kiadvány, amelyet a város története
iránt érdeklődőnek ismernie kell
Az első esemény, amelyről a napló beszámol, 1848. március 15. fogadtatása Nagykanizsán, az utolsó a világosi fegyverletételtől menekült honvédek hazatérése. A szerző nem volt rendszeres naplóíró, a nagy időknek akart emléket állítani. Cser József naplója dokumentumértékénél fogva megérdemli a kései nyilvánosságra hozatalt; egyszerűségében is szép és megindító emléke a dunántúli kisváros szabadságharc alatti mindennapjainak, közhangulatának.